Gyomaendrődről

Gyomaendrőd 1982. január elsején Gyoma és Endrőd Nagyközségek egyesülésével jött létre. A több száz éves múltra visszatekintő települések azonos múltja, földrajzi közelségük, a családi és gazdasági kapcsolataik ezer szállal való kötődése, az egyesülés erejében rejlő közös jövőbe vetett hit reményével és realitásával számolva készül a harmadik évezred küszöbét átlépni.

Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak-Békés vármegye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer feldolgozó iparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára.

A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. A 17 ezres lakosú körös-parti városon a 46. számú főút és a Budapest-Lőkösháza vasútvonal halad keresztül. A kiváló közlekedési adottságok, a befektetőknek kínált lehetőségek és feltételek, a vendéglátás, pihenés és szórakozás változatos palettája vonzóvá teheti e várost a gazdasági élet szereplőin túl, a szabadidejüket eltöltő vendégek számára.

Domborzati jellemzők, vizek

A város Békés vármegye északi felében a Nagykunság és a Sárrét közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A települést több útvonal szeli át, amelyek közül ki kell emelni a Hármas-Körös fontosságát, hiszen annak partján települt a város, amely folyó alapvetően meghatározza a táj arculatát.

Népesség

A lakosság száma 2002. év elején 15.656 fő. A helyi népesség döntő többsége magyar nemzetiségű. Kisebb számban megtalálható a német nemzetiséghez tartozónak vallók száma, valamint a cigány etnikai kisebbség. E cigány közösség 1995 óta míg a német 1998. óta önálló kisebbségi önkormányzattal rendelkezik.

Gyomaendrőd Város honlapja

Értékeink

Gyomaendrőd csendes, nyugodt alföldi kisváros Magyarország délkeleti részén. Az országban egyedülálló természeti és kulturális értékeinek köszönhetően egyre több turista keresi fel nyaranta a 16 ezer lakosú Békés vármegyei települést. A református Gyoma és a katolikus Endrőd 1982-ben Gyomaendrőd néven egyesült, majd 1989-ben nyilvánították várossá. Az ország legtisztább vizű folyójaként ismert Hármas-Körös partján fekvő Gyomaendrőd nemcsak a horgászok és a vízisportok kedvelőinek paradicsoma, hanem híres gyógyvizének köszönhetően a gyógyulást keresők kedvelt úti célja is. A Budapesttől 160 kilóméterre fekvő kisváros elérhető autóval a 46-os főközlekedési útvonalon Mezőtúr és Mezőberény felől, illetve a 44-es számú főútról Szarvas és Kondoros felől, valamint a 4-es főútról Kisújszállás – Dévaványa irányból.

Az országban, de Európában is egyre ritkábban talál a turista olyan érintetlen, sajátos hangulatú alföldi tájat, halakkal teli holtágakat, olyan folyóparti ártereket, ahol országos, sőt nemzetközi jelentőségű növény- és állatvilág található. A reformkori folyamszabályozások, valamint a Körösök természetalakító tevékenysége során kialakult tájforma a megye, s így Gyomaendrőd egyik legszebb természeti értéke. A folyó nyugodt folyású, víztükre mintegy 100 méter széles, a víz mélysége átlagosan 6 méter. A Hármas-Körös az ország egyik legtisztább vizű folyója. A Hármas-Körös több mint kétezer hektáros hullámtere természetvédelmi terület, amely szabadon látogatható. A festői partszakaszokkal, füzesekkel kísért holtágak fürdésre, horgászatra és vízi sportokra csábítják a látogatókat. A romantikus ártéri erdők, ligetek, vízpartok valódi pihenést kínálnak a természetkedvelő turistáknak.

Gyomaendrőd nemcsak természeti szépségeivel, hanem az országban egyedülállóan gazdag kulturális értékeivel is büszkélkedhet. Itt található a Kner Nyomdaipari Múzeum, az ország egyetlen ilyen jellegű ipartörténeti gyűjteménye. Európaszerte is ismert a Soczó Elek tulajdonában lévő Motorkerékpár Múzeum, ahol mintegy 180 restaurált jármű látható. A művészetkedvelők a városi képtárban találkozhatnak a városhoz kötődő alkotók műveivel. Az Endrődi Tájház épületében a korabeli parasztbútorzattal és más tárgyi emlékekkel ismerkedhetnek meg.

Az Erzsébet liget szépen parkosított környezetében található a város termálfürdője, melynek értékes gyógyvize számos betegség gyógyítására alkalmas. A 2003-ban teljesen felújított Liget Fürdő 62 Celsius-fokos vizét 1960-ban gyógyvízzé nyilvánította az Egészségügyi Minisztérium. A gyógyvíz orvosilag igazoltan jó hatású az idült reumatikul, köszvényes bántalmak, az isiász, az izom- és idegfájdalmak ellen. A fürdő szolgáltatásai: balneoterápiás és fizioterápiás kezelés, szauna, szolárium, masszázs. A strand feszített víztükrű uszómedencéi, a gyógyfürdő és fedett uszoda valamint a fürdő mellett kemping és panziók várják a vendégeket.

Gyomaendrődre a természeti szépségek és látnivalók mellett nagyon sok érdeklődőt és kiállítót vonzanak az évente megrendezésre kerülő gasztronómiai események, a Sajt- és Túrófesztivál, a halfőzők versenye és a birkapörköltfőző verseny. Nyaranta a körösparti városban az ország BNV motorosai, és a Volkswagen bogarak szerelmesei találkoznak visszatérő rendszerességgel. A város határában motocross versenyeket rendeznek, a Körös vizén pedig a vízisportok szerelmesei küzdenek egymással. Júliusban a hazai és külföldi festőművészek, grafikusok és szobrászok randevúznak a gyomaendrődi művésztáborban.)